Innováció és Fejlesztés a vezető nélküli járművek területén a repülőtéri és raktárlogisztikában
Vezető nélküli járművek és automata vezérelt járművek (DV-k és AGV-k)
Az automata vezérelt járművek (AGV-k) és a vezető nélküli járművek (DV-k) közötti különbségek alapvetőek és meghatározóak a logisztikai ipar számára. Az AGV-k alapvetően előre meghatározott útvonalakat követnek, amelyekre programozva vannak, hasonlóan a vonatokhoz, amelyek szigorúan rögzített pályákon haladnak. Ezek a járművek csak a programozott útvonalakon és megállópontokon képesek működni, ami korlátozza a rugalmasságukat.
Ezzel szemben a vezető nélküli járművek (DV-k) bizonyos fokú autonómiával bírnak, képesek alternatív útvonalak kidolgozására a memóriájukban tárolt információk alapján. Ez az autonóm képesség lehetővé teszi számukra, hogy a dinamikusan változó környezethez is alkalmazkodjanak, ami a raktárlogisztikában és a repülőtéri szállításban nagy előnyt jelent.
A fejlődés útján
A vezető nélküli targoncák ma már szerves részét képezik a modern raktárak működésének, bár ezek az eszközök gyakran inkább előre programozottak vagy távolról vezéreltek, ami az AGV-k kategóriájába sorolja őket. Az igazi áttörést a teljes autonómia jelentené, amely lehetővé tenné, hogy ezek a járművek emberi beavatkozás nélkül működjenek.
Az autonóm járművek fejlesztésének mérföldkövét a DARPA 2004-es programja jelentette, amely a teljesen autonóm földi járművek létrehozását tűzte ki célul. Az első tesztek nem voltak teljesen sikeresek, azonban az azt követő években jelentős előrelépés történt. A Carnegie Mellon Egyetem és a General Motors együttes erővel kifejlesztett járműve például már képes volt egy 96 km-es pályát kevesebb, mint hat óra alatt teljesíteni.
Azóta olyan vállalatok, mint a Tesla, az Uber és a Google is jelentős erőfeszítéseket tettek az autonóm járművek fejlesztése és tesztelése terén. Ezek a járművek már képesek sofőr nélkül, biztonságosan szállítani utasokat, és olyan cégek is tesztelik őket, mint az ANA, amely a japán Haneda repülőtéren vezető nélküli elektromos buszokat alkalmaz a reptéri szállítás során.
Emberi tényezők és kihívások
Bár a technológia fejlődése lenyűgöző, az autonóm járművek használata nem mentes a kihívásoktól. Két, gyalogosokat érintő baleset komolyan megkérdőjelezte a közutakon közlekedő vezető nélküli járművek biztonságát. Az egyik ilyen esetben az Uber egyik önvezető járműve halálos balesetet okozott Arizonában, amikor egy bevásárlószatyrokkal megrakott kerékpárt toló nő került a jármű elé. Egy másik esetben egy ember által vezetett autó balesetet okozott San Franciscóban, amelynek következtében a gyalogos egy vezető nélküli Cruise robotaxi elé esett, ami nem tudott időben megállni, így elütötte a gyalogost.
Ezek az esetek rávilágítottak arra, hogy a közutakon közlekedő autonóm járművek technológiáját és biztonságát tovább kell fejleszteni, mielőtt széles körben elterjedhetnek.
A jövő kilátásai
Míg a közutakon közlekedő vezető nélküli járművek elterjedése talán még egy évtizednyi távolságra van, addig a raktárakban és repülőtereken történő alkalmazásuk már a küszöbön áll. A nagy raktárak és logisztikai területek, ahol a hozzáférés korlátozott, ideális terepet nyújtanak az ilyen járművek használatához, mivel a balesetek esélye itt jóval kisebb.
Úttörő projektek és technológiai fejlesztések
Az Aurrigo nevű vállalat az egyik úttörő ezen a területen, amely már évek óta gyárt vezető nélküli „podokat”. Kezdetben személyszállításra tervezték ezeket a járműveket, de később a teherszállításra helyezték át a hangsúlyt. A közelmúltban az Aurrigo megállapodást kötött az International Airlines Grouppal (IAG), hogy a Cincinnati/Northern Kentucky nemzetközi repülőtéren (CVG) bemutassák poggyászkezelési megoldásaikat. Emellett egy európai szerződést is aláírtak a stuttgarti repülőtéren (STR) teherszállításra vonatkozóan.
Az Aurrigo és az UPS is együttműködnek az Auto-Cargo nevű autonóm elektromos járművek telepítésében, amelyeket nehéz rakományok szállítására terveztek repülőgépekhez és repülőgépekről. Ezek a járművek képesek egy szabványos, teljes méretű raklapot vagy két félméretű légiipari ULD-t szállítani 7,5 tonna összterhelésig.
A repülőgépek forgalma világszerte visszatért a Covid előtti szintre, azonban a személyzet továbbra is szűkös, és nagy nyomás alatt dolgozik. A szakszervezetek üdvözlik a vezető nélküli járművek bevezetését, mivel ezek automatizálják a hétköznapi munkákat, javítva ezzel az emberi dolgozók biztonságát.
Fejlett technológia a mindennapokban
Az ilyen típusú járművek fejlett érzékelőrendszerekkel, többek között LiDAR-ral és sztereokamerákkal vannak felszerelve, amelyek lehetővé teszik számukra a környezet dinamikus elemzését. Ezek a technológiák lehetővé teszik, hogy a jármű felismerje a közeledő objektumokat, legyenek azok mechanikusak vagy emberiek, és megfelelően reagáljon rájuk.
Az Aurrigo példája csak egy a sok közül, amely azt mutatja, hogy az autonóm járművek technológiája már a jelenben is alkalmazható, különösen a korlátozott hozzáférésű helyeken, mint a raktárak vagy repülőterek. Bár a teljes közúti használat talán még várat magára, a fejlődés üteme alapján nem kérdés, hogy ez a jövő elkerülhetetlen része lesz.
Az Eureka magazin eredeti cikke az alábbi linken olvasható:
https://eurekapub.eu/technology/2024/03/25/rethink-and-reroute?fbclid=IwY2xjawEpSLRleHRuA2FlbQIxMAABHfaVChWMHbFOn6phC3JtP4hBAXtla_SIuQ9l87PwWZzw1yAeBzOs3gweNw_aem_2GIBL8GgYwvGiqUVb7zSyw
